Mindenki számára jól ismert az okos óra, okos karkötő, okos telefon, és az hogy ezek design megoldásai mennyire fontosak az eladásuk tekintetében. Így nem csoda, hogy a divat és a technológia egyre jobban összefonódik. Eddig a technológiát tették divatossá, ujjában a divatot próbálják meg technológiával fellendíteni. Így születtek meg a következő fura szerzetek:
Napelemes ruhák:
Ezeket a ruhákat vagy napelemekkel tették látványosabbá, vagy a napelemeket próbálták, úgy ruhákra helyezni, hogy minél kevésbé fessenek otrombán.
Ilyen pedig ha jól emlékszem már volt/van a piacon, kevés sikerrel.
Navigáció, mindenhol mindenbe:
Ez egy bicikliseknek kifejlesztett sisak, ami ledekkel mutatja az előzőleg betáplált helyes útirányt.
Ugyanez motorosoknak.
Navigáció talpbetét ha nem akarjuk, hogy bárki megtudja, hogy a mosdóig sem találunk el gps nélkül.
Csak mert szép, és már nincs mit kitalálni:
Könnyű áramkörök és LED égők, egy könnyed esti sétához.
Ez a ruha pedig, holografikus anyagból készült ami annál jobban villámlik, mimnél többet zajonganak a körülötte.
Ez a ruha pedig figyeli az őt figyelő szemek mozgását és ott világít ahol éppen nézik.
A napenergia talán az egyik leggyakrabban használt megújuló energia jelenleg. Ezért is van az, hogy az elmúlt évtized kutatásainak fókuszpontjában áll, és ennek következtében rengeteg megoldás született a technológia finomítására és hatékonyságának növelésére. Ha azt hittük tehát, hogy a napelemes technológia megáll a mezőkön sorakozó és házakra felszerelt paneleknél, hát nagyot tévedtünk, összegyűjtöttem az elmúlt évek legfontosabb és legeredményesebb újításait ebben a témában.
1. Naperőművek:
Előnyük hogy nem drágán előállítható és hamar amortizálódó napelemeket használnak, hanem parabola tükröket amelyek a nap sugarait egy pontba fókuszálják. A központi toronyban pedig hőerőmű alakítja át azt energiává. Ebből a típusból már rengeteg működik igen jó hatásfokkal.
2. Napelemes útburkolatok:
Mindenik ismeri azt az érzést amikor nyáron a főút mentén sétálva, beleragad a cipőnk a felhevült aszfaltba. A napelemes útburkolat ezt a töménytelen hőt próbálja felhasználni. Amellett, hogy áramot termel, nem fagy be télen, és kis világít is ha szükséges.
3. Napenergia másképp:
Bionikus levél:
A növények szén-dioxidból, vízből és a napfény energiájából cukrokat állítanak elő. A Harvard kutatóinak új bionikus levele hasonló elven működik, ám tízszer jobb hatásfokkal, mint a természetes növények. Ez a kis katalizátor napfényből és vízből állít elő folyékony üzemanyagot, ráadásul olyan anyagokból készült amelyek képesek az öngyógyításra, így gyakorlatilag sosem kopik el.
Mesterséges levél:
A mesterséges levél lényege, hogy algával feltöltött kis lélegző műanyag leveleket kapunk, amelyek előállítása igen olcsó, és táptalaj nélkül is teszi amit egy levélnek tennie kell, azaz széndioxidból oxigént termel. Előnye, hogy esztétikus, és akár házak irodák külső burkolatához is felhasználható.
4. Tesla akkumulátorok
A Tesla cég az elektromos autóipar forradalmasításán kívül a egy egyszerű, mégis forradalmi
megoldásnak számító ötlettel ált elő, arra a problémára, hogy a nap éjjel nem süt. Szereljünk óriási lítium-ion akkumulátorok a házak oldalára. Az aksik 130 centiméter magasak, 86 centiméter szélesek és 18 centiméter mélyek. Simán elférnek egy háztartásban a garázsban vagy akár a falon kívül is, így nem foglalnak hasznos helyet. Úgy tervezték, hogy eleve működjön a napelem-rendszerekkel.
A Sussex-i Egyetem kutatói rájöttek, hogy a csigák mindössze két agysejtet használnak komplex döntések meghozására.
Például Az egyik agysejt érzékeli ha táplálék van a közelben a másik pedig tudatja a csigával, hogy éhes. A csiga ezzel a minimális megoldással, a lehető legkevesebb energiabefektetése képes döntéseket hozni. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy ha a csiga táplálékot lát (1. sejt) és éhes (2. sejt) akkor eszik
A kutatás eredményeképp újszerű megközelítést kaphatnak a döntéshozatali rendszereket alkalmazó mechanizmusok, így például a például a robotagyak fejlesztésében is nagy szerepet játszhat ez a felfedezés. Az eddig kutatások során nehezen tudták modellezni a döntéshozatal működését, a legtöbb állat ugyanis külső környezetüket, és saját testük jelzéseit is figyelembe kell venniük mikor döntéskét hoznak, ezt pedig komplexitása miatt eddig még nem sikerült modellezni.
Sokaknak nem újdonság, hogy a Coca-cola mai napig is közkedvelt pác illetve ízesítő összetevő a kínai konyhában, ez nem véletlenül van így. A köztudott történet szerint a 19. század végén az eredetileg gyógyszernek szánt italt egy bizonyos Asa Griggs Candler vásárolta meg és tette népszerű üdítőitallá. Az eredeti recept eredetét viszont mindeddig homály fedte.
Az Iowai egyetem kutatói szerint a recept valójában Kínából származik, ahol már a 14. században használták főként csirke pácolására. 19. század közepén egy amerikai kereskedő figyelt fel az ételek különleges ízére és az ebben rejlő potenciára, így aztán magával vitte a receptet amelyet kicsit felhígított formában gyógyszerként kezdett árusítani és innentől jól ismert a Coca Cola sikertörténetét.
Szomorú tény, hogy kínai konyha mai napig is használ Coca Colat ételeikbe, de már az amerikai gyáraktól vásárolják meg kedvenc páclevüket, hiszen sokkal egyszerűbb számukra megvásárolni a készen kapott Coca Colat mint a régi recept szerint bonyolult eljárások sorával elkészíteni azt.
