Sokak számára lehet ismerősen cseng a TED (Technology, Entertainment, Design vagyis technológia, szórakoztatás, dizájn) konferencia sorozat, de sokan még még nem hallottak róla és ezzel sokat veszítenek.





               Jellegzetessége, hogy minőségi előadóktól, neves kutatóktól és szakemberektől nézhetünk meg maximum 18 perces előadásokat. A TED mottója - gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni.  A mottóhoz híven innovatív megdöbbentő, elgondolkodtató, de mégis szórakoztató előadásokat lehet megtekinteni, gyakorlatilag minden témában, közérthető nyelvezettel.  Kicsit olyan ez mint a mindentudás egyeteme csak nagyobb léptékben.
             2006 óta több mint 2,100 előadás érhető el online, legtöbbjük magyar szinkronnal vagy felirattal is megtekinthető.

Most ebből a konferenciasorozatból szeretnék kiemelni néhány előadást. 

Ken Robinson: Az iskola megöli a kreativitást? 




           
            Ken Robinson előadás, jelenleg a legtöbbször megtekinett Ted előadás. Nemhiába hiszen a maga szarkasztikus módján iskolarendszerünk alapvető hibáira mutat rá. Ráadásul teszi ezt egy stand-up humorista könnyedségével, a Goofy-s nevetéséről nem is beszélve ami önmagában is szórakoztató lehet.




James Veitch: Ez történik, mikor válaszolunk egy spam emailre!


                
                  Mindenkinek megfordult már a fejébe legalább egyszer, hogy egy bugyuta spam e-mailre válaszoljon, csak hogy lássa, mi történik. Ez a fiatalember megtette, remek szórakozás lett belőle. Az előadó érdekessége, hogy csodálatosan ötvözi Jim Carrey arcmimikáját  Mr. Bean mozgáskultúrájával egy előadáson belül.



Hans Rosling bemutatja a valaha látott legjobb statisztikákat



        
                Ebből a videóból nem csak sok érdekességet tudhatunk meg a világról de azt is, hogy a statisztika és a számok is lehetnek izgalmasak, ami valljuk önmagában is meglepő.

Kevin Alloca: A vírusvideók titka


             
                Kevin Alloca a youtube egyik munkatársa beszél a youtubról, és hogy hogyan alakulnak ki a trendek. Na, jó, valójában Nyan Cat es videókat mutogat és jókat röhög a közönséggel, de azért érdemes megnézni. 




Sara Lazar- Hogyan alakítja át agyunkat a meditáció



                       Sokan hallottunk a meditáció és a jóga pozitív hatásairól, de nem mindig a megfelelő, vagy ellenőrizetlen forrásokból. Szerencsére van TED, ami azért jobb mint fórumokat bújni. 



Joe Smith-Hogyan használd a papírtörlőt


                      A fenti videó pedig a egyszerűségében zseniális.  Azt mutatja be, hogy tudunk egy egyszerű mindennapi tevékenységgel spórolni, és csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. 



             A lista persze nagyon hosszú és szerteágazó, de mindenkit arra bíztatok két valóságshow és egy cicás videó között néha nézzen rá a https://www.ted.com -ra és keresgéljen bátran.










            


              Egyre több embertől hallom, hogy mekkora baromság már ez az ünnep. A legtöbben főként a szabadnapnak örülnek, és az ünnepi ebédnek, a locsolkodás, piros tojás már csak nyűgnek tűnik sokak szemébe.

 Van, aki úgy hagyja a fenébe az egészet, ahogy van.  És vannak a ragaszkodóbb típusúak (illetve az alkoholisták, de őket most hanyagoljuk) akik keresnek valami kevésbé harsány kölnit, hogy a hölgyek ne kapjanak allergiás rohamot tőle és elmennek néhány ismerőshöz (akik még fogadják őket) locsolkodni. Ezek után pedig felvágják a préselt, házi jellegű kötözött sonkát és elfogyasztják azzal a pár darab tojással, amit beszereztek. Mindeközben pedig néha eszükbe jut, hogy ez most miért is jó?

 Kicsit olyan ez, mint amikor kimegyünk a konyhába és mikor ott vagyunk, már nem tudjuk miért is mentünk oda. Ha belegondolunk, hogy mennyi szokástól és rituálétól szabadult meg ez az ünnep ahhoz, hogy beférjen a mindennapi életünkbe, rájövünk, hogy szinte semmi sem maradt benne, szokás helyett csak néhány megszokás és rutin.

Volt ebben minden, úgy keresztény, mint pogány jelképrendszer, hogy mindenki megtalálja azon oldalát, részét ami hozzá a legközelebb áll.  
Vegyük példaként a böjtöt. A hívő emberek azért tartottak meg, mert hittek jelentéstartalmába, aki nem volt hívő az pedig azért, mert így diktálta a szokás, vagy egyszerűen csak remek spórolási lehetőségnek tartotta.  Az eredmény ugyanaz volt, mindenki nagy boldogan várta a húsvét hétfőt és a lakomát.  Aki nem böjtöl annak húsvéti menü nem fog nagy örömöt jelenteni. 
A locsolkodás és a piros tojás remek párválasztási lehetőséget nyújtott, de kérdem én ki az, aki manapság úgy gondolja ez az ismerkedés megfelelő helye és eszköze.  

Így válhatott egyszerű szabadnappá egy ünnep. Ez pedig azért baj, mert nincs másik. Mármint ami helyettesítse. Elég sok ünnepet hagytunk már magunk mögött.  Mi a teendő? Szerintem, még ha akarnánk, sem tudnánk visszahozni régi fényét. Elég hamar szereznénk piros monoklikat tojás helyett, ha vödör vízzel kezdenénk el járókelőket leönteni a tömbházak között, vagy a főút mellet. 

Lehetséges, hogy ideje lenne új szokásokat kialakítanunk, ami jobban illeszkedik a modern világba és szimbolikába, de azért megtartja a régi jelentéstartalmakat. Ha már ciki locsolkodni, akkor tartsunk nagy baráti ebédet, vacsorát. Böjtöt lehetne egybekötni a tavaszi méregtelenítéssel, akinek ez, mint ok jobban tetszik. Ahogy a karácsony a családról a húsvét a távolabbi rokonokról, barátokról is szólhatna. A még megmaradt élő szokásokat nem kellene elhagyni, de nem ártana újra körbeépíteni, megújítani, megerősíteni, őket. 
Inkább töltsük fel tartalommal, mint egyszerűen mellőzük ezt az egyre inkább elhalványuló, fényét vesztett ünnepet. 


          


 1. Az Eutanázia Temploma  (Church of Euthanasia)





Ez a magát non-profit oktatási alapítványnak nevező vallás egy fő parancsolat mentén határozza meg célját:

 “Tilos szaporodnunk”.

 A filozófiai háttere az, hogy az emberi civilizáció túl nagy iramban szaporodik, amit a föld és a földi környezet nem tud fenntartani. Szerintük az egyetlen megoldás, ha csökkentjük a föld népességét. Ennek a célnak az elérése érdekében 4 fő alappillérre kell támaszkodni (itt tessék kapaszkodni is mert jön a meredek rész): öngyilkosság, abortusz, kannibalizmus és szodómia. 



 El sem tudom képzelni milyen lehet náluk egy vallási ünnep, például lehet náluk is ünneplik a húsvétot, de abból a húsból azért nem kérnék. (Elnézést a rossz poénért, morbid egyház morbid humor…)




2. A fény angyalai (Universe People or Cosmic People of Light Powers)







Na ezt nem lehet ép ésszel komolyan venni, igazából a weboldaluk olyan agyzsibbasztó, értelmetlen és fájdalmasan giccses, hogy felér félóra nyan cat-tel. Hogy ezt ne kelljen minden kíváncsi olvasónak  elszenvednie megtettem én.  


                 



             
           Alapítója Ivo A. Benda, akit elvittek az ufók, és találkozott Ashtar Sheran nevű idegennel. Az idegen elmondta, hogy az űrhajó már itt van és rég a föld körül kering, (mit űrhajó egy egész galaktikus flotta) de ők szeretnek minket, és aki csatlakozik, a valláshoz azt kimentik, megmentik. Ők maguk az angyalok meg minden jó, és a földön meg ugye ott vannak a gyíkemberek, akik a pokol szolgái és meg akarnak chipezni minket, amit nem szabad engednünk. 




         Persze a lényeg a szeretet, hit és szivárvány. A szivárvány nagyon fontos lehet, vagy csak nem volt jobb ötlete a weboldal készítőjének, azt még nem tudtam eldönteni. 


Fáj a szemem és az agyam…lépjünk tovább.



   3. Fülöp herceg követői



        Tanna szigetén élő Kastom törzs tagjai egyenesen istenként tisztelik Fülöp herceget. A legenda szerint a még mindig aktív Jaszur vulkán lelke beleszeretett egy helyi lányba. Gyermekük született, egy fehér férfi, aki később bejárta a világot, és feleségül vett egy királynőt. A helyiek szerint ez a férfi nem más, mint Fülöp herceg. A vallás eredete nem teljesen tisztázott, de valamikor az 1950-es években kezdődhetett és 1974-ben erősödött meg, amikor a királyi pár meglátogatta a szigetet. Fülöp herceg a furcsa vallásról csak évekkel később szerzett tudomást. Küldött is nekik egy dedikált képet magáról.

  

 4. A Szcientológia egyház



     


   Amíg a fenti vallások nem minden estben veszik véresen komolyan magukat, de legalábbis az emberek nagy része nem veszi annak, addig a szcientológia bár ugyanolyan baromság mint a fény angyalai, számos követője van.


       




     A szcientológia mitológiájának legfontosabb szereplője Xenu, aki galaxis gonosz ura volt, és 75 millió évvel ezelőtt űrlényeket ejtett foglyul, hibernálta őket, majd a Föld egyik tűzhányójába dobta a testeket, a vulkánt pedig hidrogénbombával felrobbantotta. A"marslakók" kiszabaduló lelkét felfogta egy lélekszívóval, majd megtisztítva szabadon engedte őket, ezek a lelkek, a thetánok az evolúció során az emberi testekben találtak új otthonra.








Követői között vannak olyan jól ismert sztárok mint John Travolta vagy Tom Cruise. A szcientológia alapvetően igen költséges vallás hírében áll, ahol lehet mindenért pénzt kérnek.  Nem csoda hiszen alapítója  L. Ron Hubbard scifi-író  az egyház megalapítása előtt többször is hangoztatta, hogy milyen jó befektetés is az egyházalapítás.  1940-es évek elején egy író találkozón például így nyilatkozott:

 „Szavanként egy pennyért írni nevetséges. Ha valaki igazán szeretne egymillió dollárt keresni, annak a legjobb módja, hogy alapítsa meg a saját vallását."



Megtette, igaza lett.  





5. Jedizmus és Sziporka hívei




              A Jedizmus alapja nem meglepő módon a csillagok háborúja kultikus filmben megjelenő jedi vallás. Hívei hisznek a jó és a gonosz erőben amely áthatja a világegyetemet. Érdekessége, hogy a 2001-es népszámláláskor Nagy-Britanniában 390 ezren vallották magukat Jedi vallásúnak. Ebben közbejátszott az is, hogy egy email és felhíváskampány előzte meg a népszámlálást amely poénból kérte a lakosokat vallják magukat Jedi vallásúnak. 




                

 Megemlíteném még azt az orosz szektát akik Sziporkában, (igen abban a Sziporkában a Chip és Dél című rajzfilmből) hisznek, mint tökéletes isteni lényben. Ennek oka saját bevallásuk szerint:  


"az Istennő szigorú, aranyos, optimista, és a technikai ismeretei is megközelíthetetlenek egy földi halandó számára." 




          Meg kell valljam ez az utolsó két szekta volt a leg szimpatikusabb, hiszen nem veszik magukat komolyan és mint olyan nem is jelentenek túl sok veszélyt a társadalomra nézve (értem itt a társadalom alatt a könnyen manipulálható embereket).







      

Jó lenne eldönteni a dolgot. Sokat lehet hallani Nagyvárad arculatának elcsúfításáról, a közvélemény megoszlik abban, hogy mi szép és mi nem az, vagy mi lehetne az ha végre készen lenne.  Ebbe most nem is szándékozom belemenni, az ízlések változóak.
    



      Van azonban másik oldala is a dolognak, ami független a szépérzéktől.


-          
    

     Hát sosincs kész semmi?


        A sétálóutcát életemben nem láttam készen, bár folyton készül. Amint egy épület restaurálása befejeződik, nekifognak egy másiknak, ahogy azt befejezik, kezdik előröl az előbbit. Ennek pontos okát nem tudom, de talán az összecsapott munka, vagy az hogy amint készen van egy épület, egy másik szomszédos épületnek esnek neki és száll a por és malterfelhő. Fel nem fogom, más városokban, hogy oldják meg a dolgot, de az is lehet, hogy várad épületeit valahogy jobban rágja az idő vas foga. Ez van, itt elidőzött és nincs mit tenni. A helyzet az utaknál sincs másképp, egy frissen átadott utat egy hónapon belül újra kell javítani, változó okok miatt. 

-          Egyszerűen nem lehet abbahagyni!


            Lehet egy város gazdaságát sok mindenre építeni. Turizmusra, nehéz és könnyű iparra, szolgáltatásra, kereskedelemre. Mi úgy tűnik úgy „döntöttünk” fejlesztésre építjük, no nem valami fentiekben említett cél elérese érdekében, hanem  magáért a fejlesztésért. Ahol fejlesztés van ott vállalkozók is vannak, munkások és pénzmozgás. Gyakorlatilag kialakul egy társadalmi réteg, amelyik abból él meg, hogy túr fúr és épít, mindegy, hogy mit, maga a folyamat a lényeg nem az eredmény. Ha ez leáll, akkor félbe maradnak a magán építkezések is, nem szépül és épül tovább Nagyvárad rózsadombja sem.

-       

      Így készül a társadalmai perpetuum mobile





     
  
          Ha a fentieket figyelembe vesszük nem nehéz levonni a következtetéseket, hogy senkinek sem áll igazán érdekében jól elvégezni egy munkálatot, lényeg, hogy kész legyen valahogy, aztán újra neki lehessen kezdeni.  Kivéve persze a nagyváradi lakosságot, akik bár örülnek, hogy fejlődünk, de nem véletlenül nem látják, hogy merre.








Megjegyzem, eddig egy örökmozgót sem sikerült késszínei ami valóban örökké mozog.




Van ugye a kutyás meg a macskás ember. Én a magam részéről mindig is az előbbihez tartoztam, az újabban megjelent kutatások eredményeit olvasva pedig rájöttem, hogy de jól is tettem. Mint kiderült ha nem is áll meg az ész, azért rendesen összezavarodik. 


          1. Toxoplazmózis





             A Toxoplazmózis egy parazita-fertőzés, amit a Toxoplasma gondii nevű protiszta okoz

             A macskafélék terjesztik, és ők is a végső gazdák, de köztes gazdatest a legtöbb emlős és madár, na és az ember. Jellemvonása, hogy képes befolyásolni gondolatinkat cselekedeteinket a következő képen.

            Szeretni fogjuk a macskaszagot. Ha elkaptuk a fertőzést vonzani fog a macskák illata. (aki elkapta annak illat, mindenki másnak orrfacsaró bűz).

           A megfertőződött gyakrabban megy bele életveszélyes helyzetekbe, kevésbé hajlandó követni a szabályokat. Szerepet játszik a depresszió és skizofrénia kialakulásában.

           Terhes nőkre veszélyes. Aki még nem fertőzött ne terhesség alatt kezdjen el macskázni. A megfertőződés során ugyanis a károsulhat a magzat.


2. Függők ők is, de nem tőlünk.  




         
          Amíg a kutyák főként gazdájuktól függenek, és az élet örömeit főként a gazdi társaságában keresik, addig a macskák máshol találják meg ezt.  Például egy növényben, ugyanis imádják a macskamentát. Gyakorlatilag betépnek tőle. A macskamenta egy Nepetalactone nevű anyagot tartalmaz, ami drogként hat a macskafélékre. Ha rátalálnak, rágcsálják és szaglásszák, láthatóan nagyon boldoggá válnak, majd elszenderednek. 

          A másik, dolog amire állítólag függőségig rákattannak az a tonhal. 
         Ha elkezdjük azzal etetni őket, gyakorlatilag semmilyen más élelmet nem fognak majd elfogadni, ami elégé megterhelheti a pénztárcánkat. Inkább vegyünk nekik szárított macskamentát, az olcsóbb. 


       3. Gonosz zsenik!







Kutatások szerint, igen intelligens állatok, felismerik a gazdájuk hangját, arcát, szagát, és meg is értik őt, de nagy ívben tesznek rá. Sajnos erre csak pár éve jöttek rá, pedig sokat lehetett volna spórolni, ha ezt korábban dokumentálják. 

Az amerikai állam ugyanis kém-macskákat akart kiképezni és 20 millió dollárt fektettek a projektbe.  Több évnyi kiképzés után első bevetésén a szuperkém cicát az akció első 5 percében elütötte egy autó. 1957-ben leállították a projektet. A kiképzett szuperkém macskák pedig szerető gazdikhoz kerültek és éltek tovább boldogan, mint ha semmi sem történt volna.

 

4.  A manipuláció mesterei.




Kimutatták, hogy a házi macska az idők során úgy alakította ki követelőző nyávogását, hogy az a lehető legközelebb álljon a csecsemők sírásának hangszínéhez, így az ember nehezebben viseli el.  Arra vagyunk beprogramozva, hogy ha sír a gyerek segíteni kell neki. 

 Ezt a hangot gyakorlatilag csak az embereken használják, egymás között soha. Vagyis megtalálták az ember számára legfülsértőbb és leghatásosabb hangot a világon.



        5. Nincs bocsánat






Egy friss kutatás szerint a házi macska a megbocsátás semmi jelét nem mutatja. Ameddig más állatoknál, köztük olyan kedveseknél, mint a hiéna, a békülés jeleit vélték felfedezni addig a házi macskánál semmi hasonlót nem tapasztaltak. Mondjuk, szerintem simán azért nem békül, mert meg sem haragszik, egyszerűen nem törődik velünk.







További érdekesség hogy vannak aki szerint a cicák, egy földönkívüli megszálló faj egyedei. Mert, hogy erre is van egy összeesküvés elmélet, és manapság  divatos mindent ufókkal magyarázni, miért lennének pont a cicák kivételek. 

Ha a tényeknél maradunk, akkor is ajánlott jól meggondolni, hogy kedvencként valóban a cica a legmegfelelőbb választás. Persze erről a cicabarátokat nem lehet meggyőzni, hiszen őket már szó szerint megfertőzték a cicák. 
Mi kutyások viszont, örüljünk, hiszen kutyánk elkergeti az idegen megszállókat a portánkról.  Azért ne kezdjünk el macska elleni hadjáratot indítani. Ki tudja, lehet, hogy kutyánk is csak azért ássa fel a kertet, mert az ezer éve lezuhant űrhajóját keresi.



Amikor minden lap és újság mutyizásról, és fehér galléros bűnözésről szól, szinte felüdülésnek számíthat néhány megmosolyogtató furfangos már-már klasszikusan régi vágású átverés. Összegyűjtöttem néhány olyan történetet ami a nagyváradiaknak is ismerős lehet.


Horváth Menyus és Sugár Vili


Nagyváradon számos híresség tevékenykedett a régi időkben, de Ady Endre és Juhász Gyula mellet, Nagyváradnak volt szerencséje részt venni, sőt útjára indítani két világhírű csaló karrierjét is. Horváth Menyus polgári nevén Hoffner Ferenc 1890-ben született Kolozsváron és középiskolában ismerkedett meg Sugár Vilmossal. Hamar rájöttek hogy a munka világa nem nekik való és jobb lenne valami jövedelmezőbb vállalkozásba fogni. 1912-ben Horváth Menyus, egy újsághírt olvasva, mi szerint a nagyváradi önkormányzat fejleszteni szeretné a közvilágítást úgy gondolta sikeresen megismételheti Hamrák János csalását, aki egy ügyes trükkel eladta a Rottenbiller utcát Székesfehérvárnak. Sikerült is megegyeznie a nagyváradi önkormányzattal és 1000 db lámpavas eladására kötött szerződést. A felvett előlegből 120 bérmunkást fizetett ki aki Budapest minden második lámpaoszlopát leszerelte. A helyieknek ez nem szúrt szemet, és bár a lámpagyújtogatók jelentették másnap reggel a hiányt, úgy hitték náluk is a közvilágítás modernizálása zajlik. Ahogy azt kell ezeket a lámpaoszlopokat le is szállították Nagyvárad számára.

            Ezzel a húzással indultak el a világhírnév felé, először egy tiszti egyenruhát szerezve fosztogatták a katonaságot, majd külföldön folytatták pályafutásukat. Legnagyobb csalásaik között szerepelt egy bécsi bank kifosztása sőt, egy egész állam egy évnyi költségvetését is sikerült meglovasítaniuk.
            Aki részletesebben szeretne olvasni róluk keressen rá az interneten, olvassa el Szabó László: Bűnügyi múzeum című könyvét..

          Bár nem mindennap születnek hozzájuk hasonló bűnöző zsenik, kisebb csalásokkal, érdekes trükkök azért meg-megjelentek még Nagyváradon.

Singer varrógépes átverés


      Ezt a trükköt már többször és többféle képen eljátszották Nagyváradon is.
Első verzióban felvásárlóként adnak fel hirdetéseket, hogy jó áron vásárolnak régi Singer varrógépeket. Egy telefon után ahol megkérdezik a gép szériaszámát kiderül, hogy valóban sokat ér  40 000-től akár  90 000 euróig, a lényeg, hogy jó nagy összeg legyen. A csalás lényege, hogy némi egyezkedés után kiderül, hogy akkor fizetnek ha előbb hivatalosan is bevizsgálják a szériaszámot, ami viszont pénzbe kerül, de mi az a 900-RON 90 ezer euróhoz képest. Ha a vizsgálat megvan másnap meg is vásárolják. A bevizsgálás összegének banki befizetése után természetesen a csalók felszívódnak.

             Második verzió. Hirdetés, telefonhívás, szériaszám minden a régi, de ebben az esetben kiderül, hogy,  bár így is sokat ér varrógépünk az értéke megsokszorozódik, ha annak párjával adjuk el, ami történetesen abban a városban, vagy a környékén van ahol az tartózkodunk. Sajnos azonban a felvásárlók nem tudták rávenni a másik tulajdonost hogy eladja nekik, de a talán mi sikerrel járhatunk. Ezután megkapjuk a másik varrógép tulajdonosának nevét és elérhetőségét, ha elég hiszékenyek vagyunk elég olcsón pár száz euróért meg is vesszük tőle az értéktelen varrógépet. Ezután úgy a hirdetést feladó felvásárló mint az akitől a varrógépünk párját megvásároltuk eltűnik. Így ahelyett hogy megszabaduljunk egy lomtól már két értéktelen varrógép boldog tulajdonosává váltunk.  


Az "arany” gyűrű


Ez a trükk igen ügyes kézművesektől ered, akik olyan remek rézgyűrűket készítenek, hogy aranynak tűnik. A forgatókönyv a következő. Sétálunk az utcán amikor előttünk a földön meglátunk egy “arany” gyűrűt heverne. Véletlenül épp mellettünk sétál még valaki és egyszerre vesszük észre az értékes ékszert. A mellettünk sétáló biztosít róla, hogy aranyról van szó. Hogy ne legyen vita abból kié legyen a drágaság, társunk felajánlja, hogy neki ő lemond gyűrűről egy kis összeg fejébe, hiszen neki nincs szüksége a gyűrűre és amúgy is siet, ezért adjunk neki mondjuk 50 ront,ami egy ilyen aranygyűrű értékének töredéke és mindenki boldogon mehet dolgára.  Gyakorlatilag annyi történt, hogy vásároltunk egy réz gyűrűt értékének sokszorosáért és még örülünk is a jó szerencsénknek.



Az utcán sétálva még a mai napig is láttam Singer varrógépes felhívást pedig a történet nem új. Úgy tűnik van a mi sosem megy ki a divatból. Bár sok mindentől megszabadultunk már, mint a piac mellet álló valutavétósoktól, akik nem egyszer szemfényvesztőket megszégyenítő módon képesek voltak egy köteg papírra váltani a pénzünket, az itt a piros hol a pirosig, amit piacokon, állomáson játszottak ládákból készült asztalokon, legalább 2 folyamatosan nyertes kollégájuk segítségével. Állítólag Németországban láttak kivándorolt földijeinket itt a piros hol a pirost játszani, hiszen ott talán még nem ismerik. Egyre inkább kimennek a divatból a hasonló átverések, és hogy az elején írtam átadják a helyüket az olyan grandiózus csalásoknak, amiket sokkal nehezebben tetten érni.  


           Kíváncsian várom ki milyen, turpisságra emlékszik a régmúltból, közelmúltból ami Nagyváradot érintette.


                Ahogy sorra jönnek ki az újítások, legújabb technológiai vívmányok, ahogy egyre jobban válik a mindennapi életünk szerves részéve, úgy merül fel bennünk a kérdés, hogy ez most egy valóban hasznos dolog vagy épphogy tönkreteszi az életünket. Ha ez a kérdés benned is felmerült már, megnyugtathatlak, hogy nem vagy egyedül Úgy vettem észre hajlamosak vagyunk mindennek csak a rossz oldalát nézni és aggódni, szeretjük a rémtörténeteket, ezért  íme egy kis összegzés, ami nem csak aggodalomra, de akár még reményre is adhat okot.

Facebook, pro és kontra szociális média



Mivel is kezdhetném ha nem a szocális média egyik oszlopával, a facebookkal, ami összeköt és  megoszt minket. Ugyanis:



Maga a gonosz, ami antiszociális barlanglakó, görnyedt hátú, depressziós, zombikká alakít!






  • Függőséget és koncentrációzavart okoz, aminek neve is van már: FAD vagyis Facebook Addiction Disorder. Ennek megállapítására már teszteket is kitölthetünk az interneten.
  • Balesetveszélyes (sétálva is oszlopnak megyünk nemhogy 120 km/h-val autóban ülve)
  • Tönkreteheti a valós kapcsolatainkat, addig trollkodunk vagy osztunk meg baromságot barátainkkal, amíg azoknak nem csak az FB-on  de a valós életben is besokallnak tőlünk
  • Rengeteg időt fecsérlünk el virtuális barátokra és élményekre a szabadidőnkből vagy éppen a munka közben/helyett. Nincs az a húsleves ami mellé még nem fér be egy poszt, és úgy kell rögzítenünk mindent, koncertet és családi eseményt mintha legalábbis Alzheimer fenyegetne mindenkit a családban.
  • A nagytestvér figyel minket és reklámokkal áraszt el fulladásig.
  • Sokszor válóokot vagy munkahelyről való elbocsátást jelenthet egy rossz poszt. 


Közösséget teremt és összeköt minket, 

avagy „és mit adtak nekünk a rómaiak?” 





  • Civil szervezetek, önszervezések és mozgalmak. Mindenki, de MINDENKI készíthet egy eseményt, gyűjtést, felhívást. Ez a legtöbbször nem több mint egy flashmob, de néha az egész világot megváltoztathatja, lásd az Arab tavaszban játszott szerepét, vagy éppen a jelenlegi kockás inges divatot az iskolában. Napok alatt ezreket képes mozgósítani, felkelteni a figyelmet.
  • Kapcsolatot teremt, régi kapcsolatokat újít meg. Rég elfeledett ismerősökkel, kivándorolt barátokkal tarthatjuk a napi kapcsolatot.  Persze van telefon meg email, de valljuk be az FB-on sokkal könnyebb a dolgunk.
  • Marika néni láthatja, hogy az unokája éppen a parkban sétál és nem egy kocsi alatt fekszik, ennek nagyon örül, nyugodtan mehet megkapálni a málnát.
  • Olyan amilyenné tesszük! Személyre szabható információs platform.  Szabni kell  is rendesen, idegesítő felhasználóról leiratkozni, érdeklődési köreinket megkeresni. Így lassan kiirthatjuk az aranyos nyuszikat, görög, kortárs és kitalált meg úgy egyáltalán naplementés képek mellé írt idézeteket. És jöhetnek kedvenc magazinjaink, hírcsatornáink.
  • Egy ismerősöm megosztotta, hogy lehet házilag mézsört főzni és ezt ki is fogom próbálni. Ennek én nagyon örülök, a feleségem kevésbé.
  • A reklámokért cserébe szolgáltatást kapunk. Figyel, leselkedik, célirányos reklámokkal bombáz, mégis kevés embert ismerek, aki vett valamit mert látta egy Facebook reklámban. Még mindig többen vannak, akik egy tv-s reklámnak dőlnek be, és valljuk be a tv-től sem kapunk több értéket azért a reklámért.
  • Események a környéken. Ha ügyesek vagyunk meghívást kapunk mindenre ami érdekelhet, aztán lehet válogatni.


Összegzésként talán annyit, hogy bárminek az eszetlen és töménytelen fogyasztása komoly károkat okoz, de azon senki sem lepődik meg ha két kiló hurka elfogyasztása komoly károkat okoz a további szociális és produktív életünkben. Akkor miért lepődik meg mindenki azon, hogyha valaki folyton a Facebook-on lóg sok mindenből kimarad? Nos, azért mert míg a hurka nem egy új dolog, a szociális média az. Mértékkel emészthető.



Robotok és gépek 


Jön a világ vége és a robotok fellázadnak! Mivel valamiért az emberiség világvége fixációban szenved, már a biblia óta szinte évente újabb és újabb világ végét vagyunk kénytelenek végigizgulni, nem meglepő, hogy a technológia fejlődésében is sokan látják a civilizáció pusztulását.  Ami esetleg azzal is kezdődhet, hogy a gépek elveszik a munkánkat és helyettesítenek minket. Ez a félelem nem újkeletű a történelemben, a gondolat, hogy pótolhatóvá válunk mindenkit megrémít. Az iparosodás kezdetén rengeteg gépet tettek tönkre, mert azok elvették az emberek munkáját, azóta kiderült, hogy a felszabadult munkaerőt lehet másként is hasznosítani, új foglalkozások születtek, amelyek a monoton munka helyett azokat a területeket célozták meg, ahol a gépek nem állták meg a helyüket, ahol a kreativitás elengedhetetlen és ugyanakkor még valami megszületett, a szabadidő. A szabadidő maga után vonta a szórakoztatóipar fejlődését és újabb munkahelyek születtek. Hát nem csodálatos! Nem, bizony! Akkor nem volt az, a folyamat időbe került és sok fejfájásba, de utólag megérte. (leszámítva globális felmelegedést, de az egy másik cikk, és másik téma)

A jól ismert mind meghalunk elméletek mellett  így körvonalazódik ki egy másik forgatókönyv is. Az automatizált monoton munka, melyet átvesznek a gépek, fejlett robotok, még több szabadidőt biztosít számunkra, több kreatív munkahelyet,  de nem rosszabb életszínvonalat, hiszen valljuk be nem élünk rosszabbul, mint az iparosodás előtt. Az emberiség régi álma, hogy az élete ne “robotolásból” álljon, hanem az élete más területeire koncentrálhasson. Amikor tehát nincs elegendő munka és ereszkedik az életszínvonal, ne a technológiát okoljuk, hanem a politikát, általában ott az a bizonyos kutya elásva.
Végezetül néhány idézet  Studs Terkel: Dolgozni című kötetéből, amiben az emberek munkájukról adtak interjút 1974-ben, lássuk hány embernek lesz ismerős egy-egy kijelentés:

„Egy gép vagyok.”- Ponthegesztő
„Be vagyok zárva.”- Bankár
„ Egy majom megtudja csinálni amit én csinálok.” –Portás


Ami pedig a leggyakrabban elhangzott „Egész nap csak robotolok!”






Végezetül, ha már a munkánkat robotok végzik, a megmaradt szabadidőnket ne fecséreljük aranyos, de értelmetlen posztokra vagy világvége elméletekre, hanem próbáljunk meg valami kreatívat és jót tenni ez emberiség vagy magunk hasznára, hiszen szeretném azt hinni, hogy ezért fejlődött eddig a világ.